Történelem óra

OLÍVAKULTÚRA ÉS EGY KIS TÖRTÉNELEM

 

 

Már biztosan sokszor hallotta hogy az olívaolajat “folyékony arany”-nak hívják és hívták, ami Homérosztól ered. Nem véletlen ez a név, hisz használata oly sokrétű. Az emberiség már évezredek óta ismeri, és használja mint élelmiszer, gyógyszer alapanyag, szappankészítéshez, a bőr ápolására, lámpaolajnak, és vallási ritusoknál. Csak a bibliában több mint 200 utalás létezik az olívaolajra, melynek az özönvízről szóló részében az olajágat tartó galamb jelenti a megmenekülést.

A név eredete: az arab “az-zait” szóból származik melynek jelentése: olajbogyó gyümölcsleve. A spanyol nyelvben a megfelelője az “aceite” szó, ami pontosan olajat jelent. Vagyis ha összefoglaljuk régen az olaj szót kifejezetten az olivaolajra használták.

A történészek egy része azt vallja, hogy a görögországi Kréta szigetén kezdték el először termeszteni. Amit az ott feltárt amfórákra alapoznak (i.e.3500). Más nézetek viszont azt vallják hogy a kánaániták sajtoltak először olajat a mai Izrael környékén (i.e.4500).

Ami biztos hogy Spanyolországba a föníciai kereskedők által került be, ahonnan Kolombusz Kristóf vitte magával Amerikába.

Ami szintén egy tény, hogy már i.e. 140-250 között szállítottak olívaolajat a mai Spanyolország területéről Olaszországba. A bizonyíték erre a ma is látogatható Monte Testaccio, Róma egyik érdekessége, ami nem más mint egy mesterségesen kialakított domb amfóra törmelékekből. Az amfórák fajtája, stílusa bizonyítja a spanyol származást.